Ápolási módszer

Iszapos cucc kezelése hazaérés után

Iszapos cuccal nem megyek be a lakásba úgy, ahogy van. Előbb a bejárati ajtó előtt leteszem a táskát, letörlöm róla a nagyobb sarat, és csak utána viszem be. A Tisza Szegednél nyáron hetek alatt több métert változik, és amikor visszahúzódik, a parton vastag, agyagos iszap marad. Ez nem por, hanem ragadós réteg, ami mindenre ráül. Ha megszárad, kőkemény lesz, és a menetekből szinte nem jön ki.

Röviden

  • A nagy sarat kint törlöm le, mielőtt beviszem a lakásba.
  • A fürdőszobában langyos vízzel kezdem, nem hideggel.
  • A botot nem áztatom: csak törlöm, és a gyűrűket átnézem.
  • Az iszapos zsinórt letekercselem, nem próbálom megmenteni.
  • Ami az erkélyre kerül, az a nagyobb, műanyag darab.

A bejárat előtt lerakom a táskát

Hazaérés után nem viszem be a táskát egyből. A lépcsőházban vagy a bejárati ajtó előtt leteszem a földre, és megnézem, mi mennyire sáros. A Tisza Szegednél nyáron hetek alatt több métert változik, és amikor visszahúzódik, a parton agyagos, nedves iszap marad. Ez az iszap nem por: ráragad a csizmára, a táskára, a bot szekcióira, és ha hozzáérek, szétkenődik.

A táskát ilyenkor kifelé fordítom, és a nagyobb csomókat a küszöb előtt leveregetem. Ehhez csak egy kefe kell, vagy a kezem. Ha a sarat beengedem a lakásba, akkor a padlón szétterül, és a fürdőszobáig mindent bekenek. Ez az a lépés, amit a legtöbbször meg akarok spórolni, mert este fáradt vagyok, és mégis ez menti meg a legtöbb munkát.

Fürdőszoba: langyos víz, nem áztatás

A fürdőszobában kezdem a tisztítást, mert ott van víz és lefolyó. Langyos vizet engedek, és a nagyobb darabokat kézzel átöblítem. Nem áztatom be őket, mert az áztatás nem oldja a sarat, csak széthordja: a víz bekerül a résekbe, és onnan sokkal nehezebb kiszedni, mint a felületről. A botot például sosem teszem a kádba, mert a belsejébe beszivárog a víz.

A langyos víz azért fontos, mert a hideg víz nem oldja a szappant, a forró pedig nem jó a műanyagnak. Kézmeleg víz, ennyi elég. Ha a sár rászáradt, akkor sem dörzsölöm erővel: hagyom, hogy a víz egy percig áztassa a foltot, és utána szinte magától lejön. Ahol agyagos a sár, ott a puha fogkefe segít a résekben, de a fém felületen nem dörzsölöm vele.

A bot szekciói és a csatlakozó

A botnál a legrosszabb hely a csatlakozó. Amikor szétszedem, a két szekció illesztékébe bekerül a sár, és ha összetolom, akkor a sár belül marad, a következő szétszedésnél pedig már szorul. Ezért hazaérés után mindig szétszedem, és a csatlakozó felületét külön letörlöm. A rést egy fogpiszkálóval járom körbe, és a port kifelé fújom ki belőle, nem befelé.

A botgyűrűket is átnézem, mert a sár a gyűrűk alatt is megül. Végighúzom az ujjamat a gyűrű belső peremén, és ha érdes érzetet ad, akkor van ott valami. Ilyenkor nedves kendővel óvatosan átmegyek rajta, majd szárazra törlöm. A gyűrű és a bot nem tűri a durva anyagot, ezért puha mikroszálas kendőt használok, mást nem.

A zsinór és az orsó

Az iszapos zsinórral nem sokat kezdek. A sár és a homok a zsinór felületére tapad, onnan pedig a dob alá, a perem alá kerül. Onnan nem lehet kimossák: egyszerűen le kell tekercselni és cserélni. Nekem ez a szezon végén általában egy egész tekercs veszteség, de olcsóbb, mint a vízparton bogot bontani egy meggyengült zsinóron.

Az orsót langyos vízzel átöblítem, szárazra törlöm, és egy éjszakát száradni hagyom. A dobot közben kibontva hagyom, és a tengelyre nem teszek semmit, amíg meg nem szárad. Az iszap nem csak a felületen marad meg: a résbe is bekerül, és ha vizesen teszem el, akkor a nedvesség is ott marad a porral együtt. A résekbe nem nyúlok bele, azt a részt nem én bontom meg.

Erkély, és ami tilos

Ami nem fér be a fürdőszobába, az az erkélyre kerül. A nagyobb műanyag dobozok, a táskák, a vödrök itt száradnak, mert a szél átfújja őket. A délutáni napra viszont nem teszem ki őket, mert a műanyag átmelegszik, a gumi pedig meglágyul. Nyitott fedéllel állnak, de fedett helyen, hogy az eső ne érje őket.

A csizmát és a gumiruhát nem mosom mosógépben, és nem akasztom a radiátorra. A fürdőszobai állványon száradnak, és másnapra rendben vannak. Ami viszont nálam tilos: a vizes cuccot összehajtva hagyni a táskában. Ez az a pont, ahol egyszer a legtöbb kárt csináltam, és azóta tudom, hogy a táska alján maradt nedvesség mindenhova átjár.

Amit elrontottam

  • Egy nyáron vizesen hagytam a táskát a kocsiban, és a benne lévő zsinór megpenészedett.
  • Az iszapos bot szekcióit úgy toltam össze, hogy még sárosak voltak, és másnap alig bírtam szétszedni.
  • A zsinórt megpróbáltam lemosni, és a dob alá került homok közben belevágott a menetbe.
  • Az erkélyre tettem ki a dobozt délben, és a benne lévő puha csali megnyúlt a melegtől.
  • A csizmát a radiátorra akasztottam, és a ragasztása megrepedt.

Balázs Tóth

1973-ban születtem, Szegeden élek, és egy víziközmű cégnél dolgozom. A horgászfelszerelést a konyhaasztalon tartom rendben, ez az oldal is abból nőtt ki.