Miért ragadnak össze
A puha műcsali anyaga lágy, és a benne lévő olaj meg festék folyamatosan mozog. Ha két puha csali egymáshoz ér, akkor a felületükön egy idő után összeolvadnak, és ott marad egy folt, ami nem jön le. Nyáron, a hőségben ez sokkal gyorsabb: a melegben az anyag megpuhul, és szinte magától összetapad.
Télen meg az ellenkezője történik: a hidegben megkeményedik, és amikor feszegetem, elpattan. Ezért nálam a puha csalik nem a fűtött szoba legmelegebb sarkában és nem a hideg padláson állnak, hanem egy hűvös, száraz helyen, ahol nem ingadozik a hőmérséklet.
A zacskó is számít. A vékony, sima zacskó jobb, mint a vastag, mert a puha anyag nem tapad rá. A zacskó száját nem zárom le teljesen, mert a lezárt zacskóban a nedvesség megül, és a puha csali a saját nedvességében kezd el öregedni. Ez lassú folyamat, de egy egész téli pihenő alatt meglátszik.
Mit választok szét, és mitől
Nálam ez a szabály: „a puha a puhával, a rideg a rideggel”. A puhát nem tartom együtt a rideggel, mert a rideg műanyag élesebb éle kivágja a lágy anyagot. A kemény csalik és a puhák közé nálam mindig kerül egy rekeszfalu. A festett és a festetlen puha csalik külön is mennek, mert a festék a lágy anyagon keresztül át tud szívódni a szomszédba.
A különböző színeket is elkülönítem. A sötét és a világos puha csali sokáig együtt tartva egy színt ad ki, és a világos lesz az, ami elszíneződik. Ezért nálam a világos darabok külön zacskóban, a sötétek külön, és a két zacskó nem ér össze a dobozban.
A festék és a színátfolyás
A színátfolyás lassú, és a legtöbben csak akkor veszik észre, amikor a kedvenc csali már nem olyan, mint új korában. Nálam erre az a szabály, hogy a festett darabokat nem hagyom hosszú ideig más szín mellett. Ha egy egész szezont együtt töltenek, akkor tavasszal a világos darabot kidobom, mert a szín már nem az, ami volt.
A szín nem a fogásról szól, hanem arról, hogy én lássam, mit teszek fel. Ha a csali elveszíti a színét, akkor nehezebben válogatom a dobozban, és este, félhomályban két darabot össze is téveszthetnék. Ez a vízben nem nagy baj, a dobozban viszont rendetlenség, és a rendetlenségből lesz a sérülés.
A megnyúlt és a szakadt csali
A puha csali a kampón megnyúlik, és ez az anyagban megmarad. A megnyúlt darabot nem erőltetem vissza az eredeti formájára, mert a nyújtott anyag vékonyabb, és a kampón nem úgy ül. Az ilyen csali a dobozban is összegyűrődik, és legközelebb már szabálytalanul áll.
A szakadt, kitépett darabot sem tartom meg. A puha anyag a szakadásnál tovább hasad, és a dobozban a szabad szem elkapja a szomszédot. Ezért nálam a sérült puha csali külön zacskóba kerül, és ha nincs mit kezdeni vele, akkor megy a szemétbe. Nem javítom, mert a ragasztás a puha anyagon nem tart, és a ragasztó a szomszédot is tönkreteszi.
Hogyan tárolom, és mikor válogatom át
A puha csalik külön dobozban vannak, nem a műcsalis dobozban, mert ott a keményebb cuccok mellett könnyen megsérülnek. A dobozban minden csalit külön kis zacskóban vagy külön rekeszben tartok, és a zacskók nem érnek össze. A doboz tetején van a néhány darab, amit tényleg használok, a többi a doboz alján, szárazon.
Ősszel, a téli tárolás előtt az egész dobozt átválogatom. A megnyúlt, szakadt, elszíneződött darabok mennek, és csak az marad, amit tavasszal tényleg feltennék. Amikor négy hónapra elrakom a cuccot, a puha csalik a legérzékenyebbek a hőre és a nyomásra, ezért ezek nem kerülnek a nehéz táskák alá, hanem külön, a szekrény közepén.
Ellenőrző lista
- A puha csalit nem tartom egy rekeszben a rideg műanyaggal.
- A festett és a festetlen darabokat külön zacskóba teszem.
- A világos és a sötét csalikat elkülönítem a színátfolyás miatt.
- A megnyúlt csalit nem erőltetem vissza az eredeti formájára.
- A szakadt, kitépett csalit nem javítom, hanem kidobom.
- A puha csalik hűvös, száraz helyen állnak, hőingadozás nélkül.
- Ősszel az egész puha dobozt átválogatom, és csak a jó darabok maradnak.
